A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos, vadon élő teknősfaja Fotó: Steiner Attila
	Mintaterületünkön, a Naplás-tónál folyamatos felmérést végzünk önkénteseink segítségével Fotó: Steiner Attila
	A Naplás-tónál információs tábla hívja fel a mocsári teknős védelmére a látogatók figyelmét Fotó: Figeczky Gábor

Programunkat 2002-ben indítottuk, amelynek célja, hogy hosszú távra biztosítsa a faj hazai fennmaradását. A mocsári teknős Magyarországon még viszonylag nagy számban él, ám a fajt számos veszély fenyegeti, egyedszáma csökken. Élőhelyeit és tojásrakó helyeit gyakran tönkreteszik, beépítik, az állatokra pedig a növekvő autóforgalom is veszélyt jelent. Rendszeresen előfordul, hogy meggondolatlan hobbiállattartók szabadon engedik megunt teknőseiket. Így jelennek meg a távoli tájakról származó vörösfülű ékszerteknősök a város környéki tavakban. Mivel a vörösfülű ékszerteknős a mocsári teknőshöz hasonlóan főként rovarokkal, csigákkal, férgekkel, halakkal és algákkal táplálkozik, konkurenciát jelent őshonos teknősfajunk számára. A halastavakon a vélt károkozás miatt irtják a mocsári teknősöket. Ráadásul az is előfordul, hogy otthoni tartásra fognak be állatokat.
Ezek a tevékenységek törvénytelenek, hiszen a mocsári teknős - a többi hazai hüllővel együtt - védett, eszmei értéke 50 000Ft.

A program első lépéseként önkéntesek bevonásával először országos élőhely-térképezés kezdődött, illetve szakértők segítségével fajvédelmi terv készül. Egy kiválasztott bemutató területen, Budapest XVI. kerületében található Naplás-tónál a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérik a természetvédelmi célú beavatkozások hatását.

A tó 1997 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, értékes vizes élőhely, de mivel a főváros határában van, az emberi hatások rendkívül erősek. A WWF Magyarország folyamatos állományfelmérést végez a területen, melynek során szakembereink élvefogó csapdás módszerrel meghatározzák a tóban élő mocsári teknős állomány nagyságát, megállapítják a teknősök nemét és páncélméretét. A gyakorlati természetvédelem részeként bójasort helyeztünk ki, hogy a horgászokat távol tartsuk a teknősök kedvelt tartózkodási helyétől.
A védett fűzlápban pedig teknőc-napozóhelyeket alakítottunk ki, melyeket nagy örömmel birtokba is vettek az állatok.

2002. szeptember 10-én a modellterületet bemutattuk a sajtó munkatársainak. Átadtuk a tó legforgalmasabb helyén álló információs táblát, amely közérthetően foglalja össze a mocsári teknős védelmének legfontosabb kérdéseit. Az újságírók tanúi lehettek annak, hogy Magyarországon első alkalommal rádióadókat szereltünk fel mocsári teknősökre, melyeket a Fővárosi Állat- és Növénykert biztosított. Így rádiótelemetriás módszerrel is nyomon követhetjük mozgáskörzetük változását, azonosíthatjuk vadászó-, napozó- és telelőhelyeiket. Az eredmények ismeretében dolgozzuk ki a fajvédelmi tervet.

A naplás-tavi modellterületen 2004-ben is folytatódik a munka, ugyanakkor országos felmérésünktől is jelentős eredményeket várunk. Önkénteseink segítségével minden tavasszal nagytakarítást rendezünk a Naplás-tónál. A lakosság figyelmének felhívása céljából készült egy népszerűsítő kiadvány, amit az egész országban iskolák, környezetvédő szervezetek, magánszemélyek körében terjesztünk. A faj országos felmérése adatlapos módszerrel zajlik. Önkéntes adatszolgáltatóink az élőhelyre és a helyi populációra vonatkozó kérdésekre válaszolnak. Az adatlapok folyamatos beérkezése után a cél egy országos adatbázis összeállítása.

Külön köszönet illeti együttműködő partnereinket (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fővárosi Önkormányzat, Fővárosi Állat- és Növénykert) valamint lelkes önkénteseinket, akik változatos eszközökkel segítették és segítik a program elindulását és folyamatos működését.

A mocsári teknős védelmében együttműködő partnerünk a Fővárosi Állat- és Növénykert.

forrás:WWF