Királykobra (Ophiophagus hannah)

 A királykobra kígyókat öl. Dél-Ázsia egyéb mérges kígyói évről-évre emberek ezreinek haláláért felelősek – mégis mindenki ettől a kígyótól retteg. A királykobra az összes mérges kígyó között a leghosszabb és az egyik legveszélyesebb. Azt híresztelik róla, hogy mérge az embert 15 percen belül megöli; általában azonban igen félénk.

  A királykobra sokkal ritkább, mint kisebb rokonai. Mégis számos példányával találkoz

hatunk Dél-Ázsia hegyvidékének sűrű erdeiben, és megfigyelték már az indiai hegyekben a tengerszint feletti 2000 méteres magasságában is. Az állat mind nappal, mind éjjel aktív, de csak ritkán látható, mivel vissza hózódó és nesztelen. A királykobra – úgy tűnik -előszeretettel választ magának víz közeli élőhelyet. Ha úgy éri, úgy menekül, hogy becsúszik a vízbe és egyszerűen elúszik. Ezenkívül jó mászó.

  Vadászata és tápláléka: A királykobra veszélyes ellenfél. Megtámadja még a pitont, más veszélyes mérges-kígyófajokat, pl. más kobrafajokat és a bungarkígyót épp úgy mint a nagy varánuszokat. Vadászatnál a szag után megy: hasított nyelvével ,,ízleli” a leve

gőt és kifürkészi a zsákmányát a sűrű aljnövényzetben. Ha elég közel van zsákmányához, és felkészült a támadásra, már csak szemére hagyatkozik. Méregfogait belévájja áldozatába, és mérgével harcképtelenné teszi. Ezután rátekerőzve legyűri a megmérgezett, de gyakran még vergődő áldozatot, ami nagyobb zsákmánynál jó néhány percbe telhet. Mivel a kígyóknak nincsenek végtagjaik amivel feldarabolhatnák áldozatukat, e helyett egészben lenyeli. Álkapcsukat kiakasztják hogy a nagyobb zsákmány is beleférjen. Az áldozat a kobra két alsó álkapcsának váltakozó mozgása következtében lassan jut be az állat gyomrába. Eközben bőre a lenyelt állat nagyságának megfelelően tágul ki. A nagy zsákmány lenyelése órákig tarthat, viszont utána néhány hétig sem kell ennie utána. Különleges jelenség, hogy a királykobra gyakran megosztja éjjeli szállását lehetséges zsákmányállatokkal.

  Szaporodás: A királykobra a szaporodási időszak kezdetén vedlik. A nőstényeknél ennek folytán izgató szaganyag a feromon szabadul fel, amely a hímeket odacsalogatja. A hím párzáskor rácsavarodik a nőstényre és hosszasan maradnak ebben a pózban. Később a pár alkalmas helyet keres a fészeknek. A nőstény a fészek közepén lévő mélyedésbe lerakja 20-50 fehér tojását. A hím lesben áll és védelmezi a fészket az esetleges támadók vagy fosztogatók

tól. Sőt előfordul, hogy a tojások védelmére a nőstény is elhagyja a fészket.

  Mérge: A királykobrával való találkozás végzetes következményekkel járhat. Méregfogai ugyan nem hosszabbak 15 milliméternél, de több mérget képesek kibocsátani, mint a többi kígyófaj fogai, a gaboni viperát (Bitis gabonica) kivéve. A királykobra a szaporodási időszakban a legveszélyesebb.

forrás: Csodálatos állatvilág