Russell vipera (Vipera Russelli)

      A russell vipera vagy másik nevén daboja igen nagy testű vipera amelynek hossza 120-150 cm is lehet. Átmérője egy felnőtt férfi csuklóvastagságával vetekszik. Színe változatos az alapszíne a sötétbarnától a barnássárgáig terjed, esetenként barnásszürke. Tipikus színezet  a barnás-narancssárga. Rajzolata kerek vagy ovális, barna színű foltokból áll, fekete és fehér ke- a hátán és az oldalán. A farok csíkozott. A fej szív alakú és kevésbé különül el a nyaktól. Az retel elülső szemöldöktől az orrhegyig egy jól látható csík húzódik, amely erősen domborodó orrpajzsban végződik, így hasonlóvá teszi ábrázatát rokonához a palesztin  viperához (Vipera palaestiane). Előfordulási helyei India, Banglades és Pakisztán. Ezt a viperát sűrűbb erdőkön kívül szinte bárhol megtalálható, síkságokon és hegyvidékeken egyaránt. Általában rejtőzkö- dő életmódot folytat, szívesen üti fel a tanyáját rágcsálók elhagyott üregeiben, sziklarepe-, désekben korhadt fák alatt. Minden napszakban aktív lehet kivéve a forró nyári időszakot. Tápláléka rágcsálókból és madarakból áll.

   A kígyó egész évben párzásra kész, nincs meghatározott időpontjuk, de általában június-júliusban születik a legtöbb utód. Elevenszülő, utódaik száma 30-40 között van nagyritkán 70.

   Viselkedése: A russell vipera két dologban is felülmúlja a Vipera nem többi képviselőjét. Az első az agresszivitása, ami egyben híressé és hírhedté tette ezt a kígyót. A másik a méreg erőssége. Ha veszélyben érzi magát, rendkívüli vehemenciájával támad az emberre és állatra egyaránt, miközben olyan erővel fújtat, hogy az ember nem is gondolná, hogy egy kígyó ilyen erős hang kiadására is képes. Testét rétes alakban tekeri össze, fejét leszegezve, testének elül- ső részét megemelve támad. Fizikai erejét bizonyítja, képes testét nyílként használva elrugasz- kodni a talajról, majd hírtelen kiegyenesedve, méregfogait felmeresztve háborgatója felé ugra-ni. A bennszülöttek tisztelik, és jobban félnek ettől a viperától mint a kobráktól (Naja) vagy kraitoktól (Bungarus).

   Méreghatás: A viperák között a russell viperának van a legtoxikusabb mérge. Toxinja rendkívül erős vérméreg (hemotoxin). A méreg egyedülállóan gyorsan fejti ki hatását, roncsolja a szöveteket és a véredényeket. Emiatt hamar kialakul az ödéma, és a test közé tóduló vérmennyiség percek múltán hatalmas vérömlenyek és hólyagok formájában jelentke-, zik majd ezt követően intenzív belső vérzések jönnek létre-többnyire ez a halál fő oka. A helyzetet súlyosbítja, hogy a marások nagy rész a terepen történik, de az azonnali orvosi és szérumterápiás ellátás ellenére is az ember életbennmaradási esélyei csekélyek. Indiában még napjainkban is ez a kígyó okozza a legtöbb halálesetet.

forrás: Terrárium magazin