Az állatok világának egyes képviselõi mindig foglalkoztatták az emberiséget. Ezek közé sorolhatjuk a kaméleonokat, hiszen melyikünket ne nyûgözött volna le rendkívül gyors színváltoztató képességük, külön-külön mozgatható szemük, vagy vadásztechnikájuk. A háromszarvú kaméleon láttán pedig az elsõ pillanatban úgy tûnik, mintha a régi mondák világának félelmetes teremtménye elevenedett volna meg.

A háromszarvú kaméleon eredetileg Kenya, Tanzánia és Uganda erdeinek lakója. Betelepítés folytán megtalálható Amerikában, Florida államban, ahol megtelepedett és életképes populációt hozott részre. A tengerszint feletti 2000 méteres magasságig is felhatolnak. Nairobiban, mely a tengerszint felett 1800 méter magasságban fekszik, a reggeli átlaghõmérséklet 11 °C. Nappal a hõmérõ higanyszála felkúszik 24 °C-ig. Élõhelye nagyon változatos területeket ölel át, így számos alfaj alakult ki, ám ezek rendszertani besorolása még nem tisztázott.

A háromszarvú vagy más néven Jackson kaméleon testalkata érdekes. Nagysága elérheti a 30–35 centimétert. A hím fején található középsõ szarv az orrcsúcsból ered, egyenesen elõre áll, és a felsõ részén enyhén ívelt. A felette lévõ másik két elõremeredõ szaruképzõdmény a szem magasságában nõtt ki. Háttaraja fûrészlapra emlékeztet. A hímmel ellen-tétben a nõsténynél a szarvak kisebbek vagy csak a fejletlenebb középsõ szarv látható, esetenként csupán a szarvak helyén lévõ pikkely kiemelkedések észlelhetõk.

A test színezete zöldtõl sárgásbarnáig terjed, melyet fehér vagy barna foltok mintáznak. A színek jelzik a kaméleonok hangulatát és egyben kommunikációt fejeznek ki. A rivális hímek találkozásánál mindkettõ világos sárgává válik. Testüket felfújják, és szarvaik segít-ségével megpróbálják egymást letaszítani az ágról. A gyengébb állat, érezve a harcban elszenvedendõ vereségét, hírtelen feketévé válik, lefordul az ág alsó felére és elmegy. A gyõztes nem követi. A nõstények is színekkel jelzik esetleges fogamzó képességüket, illetve vemhességüket. Mindkettõ esetben a világoszöld színt cserélik fel karakterisztikus mintákra. Egyes példányok struktúrája összekötözött, mohával benõtt fakéregre hasonlít.

Ez a kaméleonfaj az átlagosnál összeférhetetlenebb, ezért egy pár elhelyezésére csak hatalmas méretû tartóedény alkalmas. A hímeket pedig – az állandó verekedés miatt – egyáltalán ne tegyük össze. Fentiek miatt magányosan történõ nevelésüket javaslom.

Egy kifejlett példány számára elegendõ a 60×50×80 centiméter nagyságú terrárium, melyet gazdagon rendezzünk be elágazó faágakkal, és élõnövényekkel. Talajként virágföld-homok keverékét, vagy Sphagnum mohát használjunk, legalább 10–15 centiméteres vastagságban. A terrárium átlaghõmérséklete nappal 24–26 °C legyen. Egy kis teljesítményû spotlámpa segítségével napozóhelyet alakítsunk ki, ahol maximum 28 °C-ig emelkedjen a hõmérséklet. Éjszaka ezzel szemben 15 °C-ig is lehûlhet a levegõ. Ez a nagy hõmérséklet különbség az állatok élõhelyének viszonyait tükrözi, és szükséges a megfelelõ kondíció megtartásához.

A levegõ relatív páratartalma nappal 50–80%, éjszaka (fõleg a hajnali órákban) 80–100% legyen. Ezt úgy érhetjük el, hogy napközben és fõleg a késõ esti órákban langyos vizet permetezünk a növényekre, illetve a légtérbe.

Táplálásuk viszonylag könnyû, hiszen a legtöbb ízeltlábút elfogadják. Nagyon kedvelik a legyeket, sáskákat, tücsköket, viaszmoly hernyót és lepkét, de a kifejlett állatoknak heti 1–2 alkalommal újszülött egeret is adhatunk.

A nemek megkülönböztetése – mint már említettem – a szarvak nagysága alapján lehetséges. Ha mégis kétség merülne fel, további táppont lehet a hímek tömörebb farktöve.

A párzási idõben – március, április hónap – a hímek imponáló színeket produkálnak, és oldalirányú mozgásukkal, fejbólogatással hívják fel magukra a nõstény figyelmét. A párzásra hajlandó nõstény színezete jelentõsen kivilágosodik, és farkának gyengéd érintéseivel ingerli a hímet. A hím fejének mozgatásával addig döfködi a nõstényt, míg az megfelelõ pozícióba kerül. Ekkor rámászik, és tarkójánál megragadva, mellsõ lábaival átöleli, farkával a nõstény hátulsó testtájékát simogatja. A nõstény farkát megemelve szabaddá teszi a kloákanyílását. Ezután megtörténik a párzás, mely körülbelül 10–15 percig tart. Az elkövetkezõ napokban (még 10–11 napig) a nõstény még magához engedi a hímet, sõt párosodhat is. Késõbb riasztó, fenyegetõ színezetet felvéve minden közeledést visszautasít. Ekkor helyezzük vissza a hímet saját terráriumába.

A vemhesség elsõ szakaszában intenzív táplálkozásba kezd. A táplálék mennyisége az idõ elõre haladtával egyre jobban csökken, majd visszautasítja a felkínált eleséget. A háromszarvú kaméleon elevenszülõ faj. A nõstény sokat mászkál, keresi a “szülésre” alkalmas helyet, ezért a terráriumát gazdagon kell dekorálni. Szükséges kettõ vastagabb ág, amely vízszintesen van egymás felett. Ugyanakkor szükség van nagy és erõslevelû növényekre, pl. fikuszra (Ficus elastica). A kopulációt követõen 3,5–6 hónap elteltével ezekre fogja az anya “leejteni”, 7–38 darab utódját. (A fiatalok száma függ az életkortól, és az állat nagyságától.) Az apróságok mérete átlagosan 50–55 milliméter, súlyuk csak 5–6 gramm. A lepottyanó kis kaméleonok – ha a tojáshártya magától nem reped fel – apró szarvkezdeményükkel szakítják fel, amelyek már ekkor láthatók. Az apró kicsúcsosodásokból alakul ki a késõbbi szarv. Azonnal elindulnak felfelé, biztonságos helyet keresve.

Színezetük szürkésbarna vagy világos vörösesbarna, fehér illetve krémszínû foltokkal tarkítva. Az elsõ néhány hónapban felnevelésük nagyobb méretû, növényekkel gazdagon beültetett, maximum 22 °C hõmérsékletû terráriumban közösen is történhet, de véleményem szerint az állatok fejlõdése sokkal jobban nyomon követhetõ, ha kisebb tartóedényekben külön-külön neveljük õket. A 24 °C feletti hõmérséklet káros számukra, 30 °C hõmérséklet már halálos a fiatalokra!

Táplálásukra “vitaminozott” gyümölcslegyek (Drosophila), apró tücskök és más kisebb ízeltlábúak az alkalmasak. Elegendõ mennyiségû eleség esetén 6 hónapos korukra testhosszuk megkétszerezõdik, 9 hónapos korukra pedig ivar-éretté válnak.

Fogságban átlagosan 5–6,5 évig élnek.

CITES II függelékes faj.