Nyugati gyémánthátú csörgőkígyó (Crotalus atrox)

  A csaknem kétméteresre megnövő nyugati gyémánthátú csörgőkígyó Észak- Amerika egyik legnagyobb mérges kígyófaja. Nevét a farka végén található ,,csörgőjéről” kapta. Ez a faj a vadnyugati filmekből ismert gonosz kígyó megtestesítője. Rossz híre ellenére békés természetű állat, semmilyen veszélyt nem jelent az ember számára, kivéve ha provokálják vagy sarokba szorítják. Hidegebb évszakokban a csörgőkígyó nappal mozog, amikor a napsugarak felmelegítik a testét. Ahogy a nyár közeledtével emelkedni kezd a levegő hőmérséklete, a kígyó fokozatosan áttér az éjszakai életmódra, és csak naplemente után indul vadászni. Pihenés céljából föld alatti üregben, sziklahasadékban, kiszáradt kaktusz vagy egy sziklatömb alatt keres menedéket. A téli nagy hidegben harminc vagy még ennél is több állat verődhet össze egyetlen föld alatti szálláson, ahol közösen telelnek, mivel a föld alatti barlang hőmérséklete mindig pár °C - fokkal magasabb a kinti hőmérsékletnél. A többi kígyófajhoz hasonlóan a csörgőkígyó is többször megválik szűkké vált bőrruhájától. Évente háromszor –négyszer vedlik, ilyenkor kibújik régi bőréből, és előtűnik új ruhája.

  Vadászata és tápláléka: A csörgőkígyó számára minden kisemlős és madár potenciális zsákmányt jelenthet, ha méretüknél fogva alkalmasak arra, hogy lenyelje őket. Ez a gyakorlatban megdöbbentően nagy zsákmányt is jelenthet: bármennyire hihetetlen, egy egyméteres csörgőkígyó képes lenyelni akár egy növendék nyulat is. A csörgőkígyó kétféleképp vadászhat: vagy megbújik egy bokorban és rátámad a véletlenül arra járó áldozatra, vagy maga keresi meg táplálékát. Ilyenkor minden üreget, bokrot és sziklahasadékot átkutat. Vadászat közben nem csak a szemét és az orrát használja, hanem gödörszervével is keresi a melegvérű zsákmányállatot.

  Szaporodás: A párzásra március-áprilisban kerül sor, időtartalma 1,- de akár 24 órára is húzódhat. Az embriók a nőstény testén belül fejlődnek, míg július végen – augusztus elején világra jönnek. Az ivadékokat születésükkor nem tojáshéj borítja, hanem egy vékony membrán, amely világrajöttükkor elszakad vagy az ivadékoknak maguknak kell belülről felszakítaniuk. Ezt a fajta szülésmódot nevezik eleven szülésnek. Előnye, hogy az utódok kelés előtt a külvilágtól védetten fejlődhetnek. A kígyó egyszerre 2-24 egyenként kb. 30 cm hosszú ivadéknak ad életet.

  A csörgőkígyó és az ember: Az ember mindig és félt a csörgőkígyótól, és támadó kedvűnek tartotta, holott a kígyó csak akkor mar ha fenyegetve érzi magát. A csörgőkígyó iránt érzett természetes félelem nem ad magyarázatot arra hogy az USA déli államaiban minden évben hajtóvadászatot indítanak a csörgőkígyó ellen: nagy tömegben összeterelik, leölik, megnyúzzák és rendszerint el is fogyasztják őket. A hajtóvadászat eredeti célja az volt, hogy megtisztítsák a közterületeket ettől az olykor veszélyesnek hitt kígyótól.

.                                         

forrás: Csodálatos állatvilág